Solidarity: koronavírus ellen hatásos gyógyszerek vizsgálata

WHO Solidarity vizsgálat | AZ1.HU
Nemesné Singer Edina

Nemesné Singer Edina

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Nemesné Singer Edina

Nemesné Singer Edina

A Covid–19 ellen hatásos gyógyszereket vizsgálja a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által indított „Solidarity” (Szolidaritás) elnevezésű kutatási projekt. 2020. október 2-ig világszerte több mint 12 000 beteget vontak be a vizsgálatba, összesen 500 résztvevő kórházban. A Solidarity vizsgálat 30 országban zajlik jelenleg, további 43 országban hagyták jóvá a betegtoborzás megkezdését. Összességében a WHO hat régiójának 116 országa csatlakozott vagy fejezte ki érdeklődését a vizsgálathoz való csatlakozás iránt.

A vizsgálatban olyan már piacon lévő gyógyszereket adnak a koronavírusos betegeknek, amiket más betegségek gyógyításában már sikerrel alkalmaztak, és korábbi kutatások adatai alapján, illetve a piacra kerülést követő normál használat során is biztonságosnak bizonyultak. A négy vizsgált szer: a hidroxi-klorokin, a lopinavir/ritonavor kombináció, a béta-interferon és a remdesivir.

A kutatók feltételezése az volt, hogy a Covid betegségben is hasznosak lehetnek ezek a gyógyszerek. A Solidarity október 15-én több időközi adatot közölt a vizsgált gyógyszerekre vonatkozóan. A vizsgálatok három kimenetelre gyakorolt hatást vizsgálnak, ezek a lélegeztetőgépre kerülés ténye, a kórházi kezelés ideje, és a halálozás.

A hidroxi-klorokin, amely a járvány kitörésekor még nagyon ígéretesnek bizonyult, nem mutatott nyilvánvaló előnyt a betegek számára, sőt az sem mondható ki, hogy nem ront a koronavírusos betegek állapotán. Ez a megállapítás egybecseng további kisebb vizsgálatok eredményeivel: egy, összesen 29 vizsgálatot bevonó ún. meta-analízis eredményei alapján a hatóanyagot a koronavírusos betegeknél nincs értelme tovább vizsgálni, és nem előnyös hidroxi-klorokin kezelést alkalmazni.

A lopinavir/ritonavir kombináció sem mutatkozott hatásosnak, és ezt másik két, már lezajlott klinikai vizsgálat is megerősíti. Az adatok egyértelműek, a lopinavir/ritonavir kombináció esetében is abbahagyták a további vizsgálatokat a covidos betegeknél.

A harmadik vizsgálati szer a béta-interferon volt; lopinavirral együtt beadva, és anélkül sem mutatott hatékonyságot. A kutatási statisztikák nem zárnak ki kismértékű hasznosságot, ugyanakkor az is lehetséges, hogy a béta-interferon ront a helyzeten. A kontrollcsoportban – ők nem kaptak vizsgálati szert, hanem a normál kezelést alkalmazták náluk – 243/2050, a béta-interferon csoportban pedig 216/2050 arányban következtek be a halálesetek. A vizsgálatban a szereket bőr alá vagy intravénásan adták be; 100 esetben vizsgálták, hogy porlasztón keresztül tüdőbe juttatják az anyagot, és ez tűnt a leghatékonyabb módszernek. Még egy kutatás folyamatban van, amelyben a közvetlenül tüdőbe történő adagolást vizsgálják, ebbe 1000 főt terveznek bevonni, így abból majd várhatóan megbízhatóbb eredményt kapunk.

Az utolsó vizsgált szer a remdesivir. Korábban Donald Trump is erre esküdött,  az ACTT-1 nevű vizsgálat eredményére alapozva. Az ottani eredményekkel ellentétben a Solidarity vizsgálat egyáltalán nem tud hatásosságot bizonyítani. Nincs hatása a szernek a lélegeztetőgépre kerülésre, a kórházban töltött időre, sem az összhalandóságra. E két jelentés és két kisebb remdesivir-vizsgálat adatait egyesítve a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a feltételezéssel ellentétben a remdesivir statisztikái nem jeleznek nagyobb hatásosságot, mint az általános tüneti kezelés (301/2743 a halálozás arány a remdesivir-csoportban, 303/2708 a kontrollcsoportban). Az adatokból számolt statisztika alapján a gyógyszer ugyan a halálozások egy részét megelőzheti, de nem szignifikánsan hatásos, és nem mondható ki teljes bizonyossággal az sem, hogy nem rontja a halálozási statisztikát.

Ez a megállapítás nem összeférhetetlen azzal, hogy az ACTT-1 vizsgálat némi hatásosságot mutatott, különösen, ha számításba vesszük azt a tényt, hogy az ACTT-1-ben valamivel kevesebb lélegeztetéssel kezelt beteget vontak be a vizsgált csoportokba. Az ACTT-1 adatai ugyan nagyobb betegcsoportra vonatkoznak, mint a korábbi remdesivir-vizsgálatok, a Solidarity adatkészlet azonban még ennél is nagyobb, így abból pontosabb információt kaphatunk.

A szerzők szerint a korai reményeket nem tudja beteljesíteni a négy már piacon lévő vizsgálati szer egyike sem: nincs olyan közöttük, amelyik jelentősen csökkenti a fekvőbetegek 28 napig megfigyelt halálozási esetszámát, a lélegeztetés megkezdését, vagy a kórházi kezelés időtartamát.

A Solidarity vizsgálat jövőjéről

A hidroxi-klorokin és a lopinavir/ritonavir kombináció vizsgálatát teljesen befejezték, a remdesivirrel és a béta-interferonnal még folynak vizsgálatok. Ami talán változást hozhat, az egy más betegségekben már alkalmazott kortikoszteroid, a dexametazon. Emellett a WHO közlése alapján a Solidarity hamarosan új terápiákat is fog vizsgálni: újabb vírusellenes gyógyszerek, immunmodulátorok és anti-SARS COV-2 monoklonális antitestek vizsgálati szerként történő bevonását fontolgatják. 

Az eddigi vizsgálati szerekre vonatkozó időközi eredmények alapján úgy néz ki, erre szükség is van.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

AZ1 figyelő

Nem szeretnél lemaradni arról, hogy szerintünk milyen fontos dolgok történtek a világban? Iratkozz fel, és heti egy alkalommal postázzuk az e-mail címedre az ingyenes AZ1 Figyelőt. 

Legújabb hírek

ez is érdekelhet