Most akkor véd a maszk, vagy nem?

Nem minden esetben segít a maszk az egészségünk megóvásában | AZ1.HU
Siewert András

Siewert András

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Siewert András

Siewert András

A Covid-19 járványszerű elterjedése nyomán egy új, Magyarországon még sosem látott utcaképet kellett megszoknunk: az arcukat maszkkal eltakaró embereket látunk mindenhol. 2020. áprilisáig mind az Egészségügyi Világszervezet, mind Müller Cecília tisztifőorvos azt az álláspontot képviselte, hogy maszkot csak bizonyítottan fertőzőképes személy hordjon. Az NNK és Emberi Erőforrások Minisztériuma közös plakáton hirdette az utasítást, hogy “ne viseljen maszkot, ha nem beteg”.

COVID19_maszk_viselese_20020315

Fél évvel később ennek homlokegyenest ellentmondó szabályok vannak érvényben, jelenleg Magyarszágon a közterületeken is kötelező a maszkviselés. Mi történt ebben a fél évben, hogy a politika 180 fokos fordulatot vett?

Az eddig meghozott intézkedések többsége korábbi járványügyi intézkedések tapasztalatain, matematikai modellezéseken és laboratóriumi kutatásokon alapul. Eleve 2020. augusztusáig kellett várnunk, amíg egy japán kutatás végre élő SARS-CoV-2 vírusokkal kísérletezett, de ott is csak labortatóriumi körülmények között vizsgálták a maszkok szerepét, emberek helyett gépek “lélegeztek” ki és be. Azonban itt is kimaradt a kutatásból az emberi légzés egyik lényeges faktora, ami jelentősen befolyásolja a védőeszköz hatékonyságát: a kilélegzett levegő páratartalma, ami nedvességet visz a maszk anyagába. Rendszeresen hiányzik a maszkviseléssel kapcsolatos tájékoztatókból, hogy a maszk védő-képessége a nedvességtartalmával arányosan csökken, egy bizonyos nedvességtartalom után pedig inkább rizikófaktor, mint védelem.

Dán kutatás: nem véd jelentősen a maszk a megfertőződéstől

2020. november 18-án megjelent az első olyan átfogó kutatás a maszk-használattal kapcsolatban, amely nem laboratóriumi, hanem valós körülmények között született. 22 dán kutató végezte el még az első hullám idején, 2020 áprilisában és májusában, amikor még Dániában sem volt kötelező a maszkviselés. Valamivel több mint 3000 önkéntest kértek meg arra, hogy az otthonán kívül viselje a maszkot, ehhez biztosítottak személyenként ötven darabot, és felvilágosítást is kaptak azok szakszerű használatáról. További közel 3000 önkéntes pedig a kontroll-csoport részeként egyáltalán nem viselte.

Két hónap után kiértékelték az eredményeket: a maszkot viselők közül 42 fő vált Covid-fertőzötté (1,8%), ugyanez a kontroll-csoportban 53 fő volt (2,1%). Tehát nem mutatkozott szignifikáns eltérés a két csoport között. A kutatás alátámasztotta, hogy helyes volt a tavaszi magyarországi gyakorlat, amiben arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a betegek (fertőzöttek vagy fertőzés-gyanús személyek) viseljenek maszkot. Indokolt lehet még a maszkviselés olyan zárt terekben, ahol nem biztosítható a távolságtartás, mint legfontosabb megelőző intézkedés. Azonban semmilyen tudományos alapja nincs annak, hogy kötelezővé tették a maszkviselést közterületeken is. Ez különösen aggasztó annak tükrében, hogy még nincsenek kutatások arra vonatkozóan, hogyan hat az emberi szervezetre a tartós maszkviselés.

Nyilván nem helytállóak azok az interneten terjedő információk (nincs rá tudományos bizonyíték), hogy a “maszkhordás aktiválja a vírust” vagy hogy “mérgezett levegőt szívunk vissza”. Az azonban kétségkívül tény, hogy a maszkviselése során megváltozik a beszívott levegőben lévő komponensek aránya (pl. kevesebb oxigén, több szén-dioxid jut a tüdőbe). Rövidebb időtartamokra (bevásárláshoz, tömegközlekedésben) ezt feltehetően tolerálja a szervezet, de még semmit sem tudunk arról, hogyan hat az egyébként egészséges szervezetre, ha ez egy folyamatosan, napi több órán át fennálló állapot. Németországban a legnagyobb szakszervezti szövetség már azt követeli, a munkavégzésük során folyamatos maszkhordásra kötelezett emberek számára állapítsanak meg időbeli korlátokat. Korábban írtunk már arról is, milyen koncepcionális hiányosságok vannak abban, ahogyan a vírusokat kezeljük.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

AZ1 figyelő

Nem szeretnél lemaradni arról, hogy szerintünk milyen fontos dolgok történtek a világban? Iratkozz fel, és heti egy alkalommal postázzuk az e-mail címedre az ingyenes AZ1 Figyelőt. 

Legújabb hírek

ez is érdekelhet