Mit jelent az ökokrácia?

Ökokrácial | AZ1.HU
Siewert András

Siewert András

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Siewert András

Siewert András

Az ökokrácia egy annyira új és még képlékeny fogalom, hogy saját wikipedia-szócikke sincs. A szóösszetétel a demokrácia és az öko(lógia) összeolvasztásából jött létre.

Ha a szavak jelentését vesszük alapul, és a demokrácia a nép uralmát jelenti, akkor az ökokrácia egy még nagyobb halmazt céloz meg, és az élő rendszerek hatalmaként definiálható. Másképp lefordítva: azokat a „jogokat“, ami egy demokratikus elvek mentén működő közösségben az embereket illeti, kiterjesztjük úgy, hogy a döntéseinkben figyelembe vesszük az egész ökoszisztéma „érdekeit“. Tehát nem alattvalóként, birtokba vehető és kizsákmányolható rendszerként tekintünk az élővilágra, hanem társként.

Jelenleg a világ társadalmai két pólus mentén szervezik az életüket: az emberek többsége ún. autokráciákban vagy hibrid rezsimekben él, ezekben nem, vagy csak részlegesen érvényesülnek az olyan demokratikus alapjogok, mint a szólás- és sajtószabadság, a kisebbségek védelme, vagy a szabad választások. Ilyen hibrid rendszer a Fidesz által preferált „illiberális demokrácia“ is. A Föld lakosságának a töredéke (kb. 5-10%) él „tiszta demokráciákban“, ahol a demokrácia keretrendszere maradéktalanul érvényesül. Miért jelenthet megoldást az ökokrácia?

Ökokrácia: válasz a politika tehetetlenségére

Az aktuális környezeti válsághelyzetben azt tapasztalhatjuk, hogy ezek a társadalmi berendezkedések rosszul teljesítenek. Az autoriter vagy hibrid rezsimek egyébként is problémásak, nem várható el, hogy ha a hatalom a saját polgárait is csak használja, a természetre másképp tekintsen. A demokráciák problémája pedig az, hogy a profitorientált, környezetszennyező iparágak sorát működtető kapitalista gazdasági rendszer túszul ejtette a demokráciát.

Az EU-nak az évezred elején volt egy olyan döntése, hogy az Európában megfigyelhető gyors ütemű növény- és állatfaj pusztulást 2010-re meg kell állítani. Aztán 2010. március 15-én az EU akkori környezetvédelemért felelős miniszterei megállapították, hogy a pusztulás nem állt le, az új határidő legyen 2020. Mit gondolsz, változott valami ebben a 10 évben? A pusztulás nem hogy leállt, vagy akár csak lelassult, hanem tovább gyorsult.

A szén-dioxid kibocsátás összeurópai viszonylatban 1995 és 2018 között ugyan csökkent, de van jópár EU-tagállam (pl. Spanyolország, Portugália), ahol nőtt. Világviszonylatban pedig 60%-kal emelkedett ebben az időszakban a CO2-kibocsátás. A tendencia sem kecsegtet semmi jóval, 2050-re további 15-20%-os emelést jeleznek előre, miközben erősen csökkenteni kellene, ha nem akarjuk tovább gyorsítani a klímaváltozás sebességét.

A sort tetszőlegesen bővíthetnénk, a természeti környezetünk teherbíró képességét figyelembe vevő változások túl lassúak, vagy létre sem jönnek. A Nyugat-Európában erősödő zöld mozgalmak, és egyre szélesebb körű igény a fenntartható fejlődésre sokáig csak azt eredményezte, hogy egyes iparágak elvándoroltak a harmadik világ országaiba, ahol a gazdasági fejlődés még nagyobb társadalmi igény, mint a környezetvédelem.

Ökorácia: hallgass a tudományra

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy globális problémák megoldását globálisan kell koordinálni. Van a járványnak egy vonzata, amit valószínűleg kevesen vettek észre: a politika leadta a döntéshozatali kompetenciájának egy részét a tudományra. Valójában a politika szinte minden államban a koronavírust kutató virológusok, egészségügyi szakemberek szócsöve, meghosszabbított karja lett. Most is vannak politikusok, akik a kialakult helyzetet a szokásos hatalmi játszmák eszközének tekintik, de nem volt még arra példa a történelemben, hogy több milliárd ember ennyire gyorsan alávesse magát egy olyan döntésnek – gondolok itt a szájat-orrot eltakaró maszkok viselésére –, amelynek a szükségszerűségét szakemberek határozták el és mondták ki. Ezeket a döntéseket a politika annak ellenére hozta meg – az emberek többsége pedig elfogadta –, hogy súlyosan sérültek a pénzügyi-gazdasági érdekek, egész szektorok kerültek válságba.

Listen to the scientists.

— Joe Biden (@JoeBiden) 2020. október 6.

Pont erre a mechanizmusra lenne szükségünk más globális problémák megoldásában is, mint amilyen a klímakrízis, a fajok kihalása, a levegő, a vizek és termőföldek elszennyeződése. Egy, a hatalmi struktúrákon kívül álló, a Földnek és a természetnek az érdekeit képviselő csoportra, amely kizárólag tudományos felismerések mentén tesz javaslatokat, és amelynek döntéseit a politika csak átülteti a gyakorlatba. Mert tisztában kell lennünk azzal, hogy ugyan egy ideig még kevésbé látványos módon, mint a vírus, de klímakrízis és a környezetszennyezés, a természeti erőforrások kizsákmányolása sokkal súlyosabb következményekkel fog járni, mint a járvány. Így mindenképp indokolt lenne, hogy legalább ennyire gyors és hatékony lépéseket tegyünk az életfeltételeinket biztosító környezetünk megóvása érdekében, mint ahogy ez a járvány esetében történt.

Jelenleg a tudomány az egyetlen olyan intézmény, amely képes határokon átívelő módon, közösen elfogadott elvek és metodikák mentén információkat feldolgozni, és ezekből általános érvényű következtetéseket megfogalmazni, intézkedési javaslatokat tenni. Az ökokrácia tehát azt jelenti, hogy a Föld ebben a formában kap saját „képviselőket“, akik integrálódva a demokratikus intézményrendszerekbe képviselik a Föld, a természet érdekeit.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

AZ1 figyelő

Nem szeretnél lemaradni arról, hogy szerintünk milyen fontos dolgok történtek a világban? Iratkozz fel, és heti egy alkalommal postázzuk az e-mail címedre az ingyenes AZ1 Figyelőt. 

Legújabb hírek

ez is érdekelhet