Meseország: ahol önmagad lehetsz

Meseország mindenkié | AZ1.HU
Nemesné Singer Edina

Nemesné Singer Edina

Olvasási idő: 5 perc
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Nemesné Singer Edina

Nemesné Singer Edina

„Egy mese olyan, mint egy dió. A bolond egészben nyeli le, és fuldoklik. A bolond eldobja, gondolván, hogy nem sokat ér. De egy bölcs asszony módot talál rá, hogy feltörje a héját és kiegye a belét.” (Patrick James Rothfuss)

Nem hiába egy kortárs fantasy író idézetével kezdem a Meseország mindenkié című könyvről szóló írásomat. A kortárs irodalom általában nem mainstream, ritkán szerepel az általános-, illetve középiskolás tankönyvekben. Az irodalomtörténetet sok esetben az iskolai tananyag tanítása során befejezik valahol a második világháború környékén, esetleg egy ötvenes évekbeli mű előkerül. A világ azonban változik. Ma olyan dolgokat tekintünk egyértelműnek, magától értetődőnek, ami a mai kisgyermekes szülők gyerekkorában is még ritka, nem elfogadott jelenség, vagy akár tabu volt.

Gyorsan változó világunkban egyre több információ jut el hozzánk, ezzel több támaszunk van ahhoz, hogy magunkat megismerjük, és elfogadjuk. Világunk kitágult, napi szinten találkozhatunk szexuális kisebbségekkel, más etnikumokkal, más bőrszínű embertársainkkal, testi vagy értelmi fogyatékkal élőkkel. Természetes, hogy a társadalomban, és a beszélgetések szintjén a családokban is előkerül a világban látott dolgok mentén az örökbe fogadás, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, vagy a fiús lányok/lányos fiúk témája. Ezeket már nem a szőnyeg alá söpörve, tabuként kezelik, hanem – valós jelenségek lévén – beszélnek róla a családokban.

Meseország és a való világ

„A mese – történetének kezdetétől – a szórakoztató funkciója mellett valóban az ismeretátadás, információáramlás egyik eszköze volt, és a történetekben mindmáig megtalálhatók azok az elemek, amelyek nemcsak a mindennapi életben való eligazodást segítették, hanem azt is, hogy az ember szellemi lényként is végiggondolhassa magát.” – írja Boldizsár Ildikó Meseterápia című könyvében. A mindennapi életben eligazodást az is segíti, ha egy történet olyan problémákra, lehetséges helyzetekre is rávilágít, amik a mai gyerekek életében megtörténhetnek. Mind magyar, mind a külföldi népmesékben gyakori motívum, hogy mennyire fontos önmagunk elfogadása.

Gondoljunk csak a rút kiskacsára. Előfordul témaként a testi fogyatékosság is, mint abban a Benedek Elek-kötetben szereplő történetben, amiben az egylábú ember kezdi húzni a répát, aztán csatlakoznak a többlábú emberek, végül a tizenkét lábú segítségével, összesen tizenketten húzzák ki a répát a földből. Ezután pedig a lábak száma alapján osztják azt szét, az egylábú kapja a legkisebb részt, hiába ő húzta legtöbbször. Egy-egy meséből azt érezhetjük tehát, hogy meseország nem ugyanúgy mindenkié, ahogy a valóságban is létezik igazságtalanság. A Meseország mindenkié kötet azt sugallja, hogy a világ az egylábú emberé is. Lehet az egylábú emberé is, vagy a háromfülű nyúlé, Trivadaré.

Ha egy kicsit visszatérünk a bölcs asszony esetére a dióval: egy mesekönyvet, fülszöveg, előzetes bemutató alapján az vesz meg, aki úgy gondolja, hogy a benne szereplő meséket szívesen olvassa a gyereknek. Szívesen beszélget az abban megjelenő témákról, és úgy gondolja, a gyermeke be tudja fogadni a maga szintjén a mese mondandóját. Anyaként úgy gondolom, hogy a gyermekeiket a szülők ismerik legjobban. Ők tudják a legjobban, mi a jó a gyerekeiknek, milyen a személyiségük, mi az, amit a gyerek be tud fogadni, és mi az, amivel talán még érdemes várni.

A Meseország mindenkié című kötethez foglalkozástervek is készültek, történetekre lebontott korosztályos ajánlóval. Ezek korosztályi besorolások általánosságban irányadóak, de a szülő/nagyszülő szűrője a mérvadó. A tudatos szülő, mielőtt a gyereknek felolvas, elolvassa a történetet maga is. Majd ismerve a mesét és a gyerekét, meg persze azt, hogy a mesélésnek éppen mi a célja, mérlegelni tudja, hogy ott, akkor felolvassa-e a gyereknek. Más történet illik az esti altatáshoz, más napközben, vagy olyankor, amikor van idő róla beszélgetni, vagy lerajzolni egy kedvenc jelenetet. 

Néhány történet a könyvből

A kötetre magára áttérve innentől minimális spoilerre számíts, kedves olvasó.

A mesék között van jobb, kevésbé jó, talán kicsit erőltetett, és könnyen olvasható is. Van árnyaltabb és kevésbé árnyalt történet. Sokszínűek vagyunk mi szülők is, kinek egyik, kinek másik történet tetszik jobban. A mesék ugyanis minket is megérintenek, a gyerekek pedig a mi szűrőnkön keresztül kapják őket abban az esetben, ha mi olvassuk fel. Vannak olyan mesék, amiket egyelőre csak én olvastam el, és vannak olyanok is, amiket a gyermekeim is hallottak már. 

Az első mese egy mítosz-átdolgozás, amelyben a szép lány, kikerülve azt, hogy ellene erőszakot kövessen el a tenger istene, férfivé alakul, és hőssé válik. Ezzel kapcsolatban – na nem a nemváltás rész miatt, hanem inkább az erőszakos részt figyelembe véve – úgy döntöttem, hogy ezt később olvasom fel az ovis és elsős gyermekeimnek.

A Hófehérke-átirat, Avarbarna kapcsán sem arra reagáltak, hogy a kislány fiús dolgokat szeret csinálni. Az első felvetés az volt, hogy „Ő a lány apukája, miért szeretné megöletni? Amiatt, hogy koszos lesz a ruhája, meg szeret fiús játékokat játszani? Nagyon gonosz ez a király.” – egyeztek meg a gyerekek egymással, ez így nincs rendben. Amikor a szövőlányok is bekerültek a képbe, az a kérdés merült fel, hogy ennek a mesének van-e feldolgozása, és ha van, abban mit énekelnek a szövőlányok. Mert a törpék a Hófehérkében azt, hogy „hej-hó, hej-hó…”, és folytatták az éneklést.

Az „örökbe fogadott” magabiztos Vas Laci nevelőszülei életét teszi jobbá, és a végén, a gyerekek számára csavarral, a felnőttek számára azért előre látható módon lebuktatja az anyát, aki szülte, és vele együtt apját, a bírót. Itt nem jött elő kérdés sem a gyerekekből, a történetnek egyébként is jó vége lett. Alapvető volt számukra is, hogy Vas Lacinak a szülei mondanak esti mesét: a szülei akik szeretik, akik a legjobban ismerik, akik tudják, hogy a mesét úgy szereti, „mint a szilvaízet”.

Egyik személyes kedvenc történetem Az elrabolt királykisasszony, amelyben a sárkány nem gonosz, a lány szeret a sárkánnyal lakni. A fiú is csatlakozik hozzájuk, és mind barátok lesznek – talán ezek után nem meglepő, ebben a mesében esküvő nem lesz.

„Mert nem is vagy más. Szóval ne hallgass rájuk, csak saját magadra. Egy nap majd ők is rájönnek, hogy semmivel sem különbek nálad! Meglátod! A nyulat nem a külső alapján ítéljük meg, hanem tettei szerint!” – pár szimpatikus mondat a Trivadar, a háromfülű nyúl című meséből. A tettei pedig magukért beszélnek, majd elismerést kapnak. Egy olyan történet, amit bármikor szívesen mesélek a gyerekeknek. Természetesen a gyerek első reakciója, az „egy-kettő-hááárom fül, na ez aztán csupafül” rész után egy jó nagy nevetés. A végén pedig határozott bólogatások.

Másik személyes kedvenc a Panna élni megy, amelyben – egy nárcisztikus királyfitól megmenekülve – megtanulja a lány, hogy olyat szeressen, aki önmagáért szereti őt. Pöttöm Panna, akinek először van külső segítsége, de aztán megtanul önmagán segíteni. Ez a mese terjedelemre is rövidebb, bátran olvastam el a középső csoportos ovis fiamnak.

Egy történetre szeretnék még konkrétan kitérni, A boszorkány meséje címűre. Egy Jancsi és Juliska-feldolgozásról van szó. Talán a legkomplexebb, legárnyaltabb történet a kötetben. A gyerekek, szülők, és a boszorkány sorsát meghatározó tényezők alapján egy-egy indítékot megértenek a történetben szereplő gyerekek, és mi, az olvasók is. Miért lesz valaki gonosz, és ebben mekkora felelőssége van? – egy ilyen beszélgetés az, amire a mese olvasása után érdemes készülni. Itthon sokszor előkerül ez a téma, ennek ellenére ezt még nem olvastam el a gyerekeknek. Ennek a fő oka, hogy egyrészt sírás nélkül még mindig nem bírom végigolvasni, másrészt az utána jövő kérdésekre valószínű elég sok időt kell szánni – a mi családunkban legalábbis.

Az is természetes, hogy nekem ugyan A boszorkány meséje a legütősebb történet a kötetben, másnak valószínűleg egy másik.  Ezért is jó szívvel ajánlom, hogy olvassátok el a többi történetet is: például azt, amelyikben az őzsuta agancsot keres, amelyben a királyfi királyfit választ párjául, vagy amelyikben a barátnője a könnyével menti meg Bögrét a Jégkirály palotájából.  

Az garantált, hogy ebben a könyvben semmi sem fekete-fehér, és nem is magától értetődő. Hanem pont olyan, mint a világ, amiben élünk: sokszínű, melyben mindenki egyedi és egyaránt fontos. Úgy gondolom, a könyv valóban olyan meséket tartalmaz, melyek segítik a mindennapi életben való eligazodást. 

Hasznosnak találtad, amit olvastál? Köszönjük, ha megosztod az ismerőseiddel, barátaiddal.

Biztosan feltűnt, hogy az oldalunkon nincsenek reklámok. Szeretnénk tisztán átadni azokat az üzneteket, amiket fontosnak tartunk. Ugyanebből kifolyólag valamennyi rendezvényünk is ingyenes. Az egyesületünk részére nyújtott támogatások, adományok teszik lehetővé, hogy ez a jövőben is így maradjon.

Köszönjük, ha te is TÁMOGATSZ bennünket.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

AZ1 hírlevél

Nem szeretnél lemaradni az oldalunkon megjelenő legújabb írásokról, a tervezett rendezvényeinkről? Iratkozz fel a hírlevelünkre, és időszakosan (max. 2 hetente egy alkalommal) kapsz tőlünk egy összefoglalót.

A hírlevelet bármikor lemondhatod az e-mailek alján található linkre kattintva.

Férfi blog

A spirituális férfi | AZ1.HU
Férfi blog

A spirituális férfi

Mit jelent a mai racionális, logikusan felépített világunkban spirituálisnak lenni? Miért segíthet hozzá bennünket egy kiegyensúlyozottabb élethez?

Tovább
"Három az egyben" tantra | AZ1.HU
Férfi blog

“Három az egyben” tantra

“Három az egyben”: érzékiség és érintés, testi egymásban levés és lelki összekapcsolódás. Egy tantra gyakorlat részletes leírása.

Tovább

ez is érdekelhet

Spirituális otthon | AZ1.HU

Az otthon mint spirituális élmény

Az otthonteremtés spirituális gyökerei ugyanannyira ősiek, mint maga az élet. Egy hely, ahol biztonságra és örömre lelhetünk. Mit jelképez?

Földbárka | AZ1.HU

Mi a földbárka?

Mit takar a földbárka kifejezés, és hogyan segíthet abban, hogy olcsó és fenntarható otthonokat építhessünk magunknak?