Melyik háború elől menekülnek a legtöbben Magyarországra?

Melyik háború elől menekülnek a legtöbben Magyarországra? | AZ1.HU
Siewert András

Siewert András

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email
Siewert András

Siewert András

Rendszeresen megfogalmazott ellenérv a menekültek magyarországi befogadása ellen, hogy nem háború vagy üldöztetés miatt érkeznek távoli országokból Európába, hanem gazdasági okokból: egy jobb élet reményében. Nézzük a tényeket és a számokat.

Magyarországra a délszláv válság vége óta az ún. nyugat-balkáni útvonalon érkezett a menedékkérők nagy része. Ennek az útvonalnak a kiindulási pontja Törökország, a belépési pontja az EU területére pedig Görögország, ritkábban Bulgária. A leggyakrabban használt tranzit onnantól az Észak-Macedónia, Szerbia útvonal, az utóbbi 1-2 évben felértékelődött Románia, mivel a zöldhatáron kevésbé komplikált átkelni Magyarországra, mint Szerbia felől.


Hogyan érkeznek a menekültek Magyarországra? | AZ1.HU

Fontos megjegyezni, hogy a nyugat-balkáni útvonalon Magyarország nem célországnak, hanem tranzitállamnak minősül, a magyar határokhoz érkező menekültek tehát nem ide akarnak jönni, csak átkelnének az országon úton Nyugat-Európa felé. Magyarországot tehát sosem fenyegette az a veszély, amit a kormánypárti propaganda szeret hangoztatni, hogy „bevándorló országgá” váljon.

Tiltott határátlépések a nyugat-balkáni útvonalon a Frontex adatai szerint | AZ1.HUEzt tükrözik a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) statisztikái is: míg a 2009-2018 közötti tíz évben közel egymillió tiltott határátlépést regisztráltak ezen az útvonalon, Magyarországon az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint nem éri el az ötezret azoknak a személyeknek a száma, akik ebben az időszakban a magyar állam oltalma alá kerültek, és az országban is maradtak. Ez a nyugat-balkáni útvonalon Európába tartó emberek 0,5 százaléka.

Háborús menekültek

Az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján a nyugat-balkáni útvonalon jól látszódnak a közel-keleti konfliktusok hatásai. A szír polgárháború kiszélesedésével és az Iszlám Állam iraki és szíriai térnyerésével párhuzamosan 2015-2016-ban használták a legtöbben, ekkor többnyire szír állampolgárok menekültek Nyugat-Európa felé.

Az Európai Unió és Törökország között 2016 tavaszán létrejött menekült-visszatartási egyezmény hatására jelentősen visszaesett az útvonalat használók száma, és a nemzetiségi eloszlás is megváltozott. 2017-re az Iszlám Állam elleni hadműveletek súlypontja áthelyeződött Észak-Irakra és Észak-Szíriára, amik elsősorban kurdok által lakott területek. Ebben az időszakban érezhetően megnőtt a szír és iraki állampolgárságú kurd menekültek aránya a nyugat-balkáni útvonalon. Mellettük elsősorban afganisztáni, kisebb részben pakisztáni és (afgán felmenőkkel rendelkező) iráni állampolgárok jöttek Törökországon át Európába. Néhány héttel Törökország Afrin elleni inváziója után (2018 tavaszán) szintén érezhetően megnőtt a magyar határhoz érkező kurdok száma.

Jelenleg a magyar kormány lényegében nem teszi lehetővő, hogy legálisan menedéket lehessen kérni az országban, Magyarországon jelenleg csak illegális határátlépésekkel lehet áthaladni, amivel az Orbán-kormány közvetetten az embercsempészetet támogatja (legális belépési lehetőség híján mindenkinek illegális megoldást kell keresnie). Ennek arányairól csak az osztrák menekültügyi statisztikákból lehet következtetni, mivel az útvonalat illegális határátlépésekkel használók jellemzően először Ausztriában jelentkeznek a hatóságoknál. Az osztrák statisztikák évek óta korrelálnak a magyar adatokkal az állampolgársági elosztást illetően, tehát a nyugat-balkáni útvonalat használó szír, afgán, pakisztáni, iraki és iráni állampolgárok teszik ki a menedékért folyamodók nagyjából kétharmadát.

Ausztriában három éve stabilan, évi 12-15 ezer között mozog a benyújtott menedékkérelmek száma. Az állampolgársági eloszlást figyelembe véve legalább kétharmaduk a nyugat-balkáni útvonalon érkezett, hiszen egy szírnek, afgánnak vagy irakinak teljesen értelmetlen elmennie pl. Líbiába, hogy a Földközi-tengeren átkelve jusson el az Európai Unióba. Utóbbi útvonalat (közép-mediterrán útvonalnak hívjuk) szinte kizárólag afrikai állampolgárok használják, Líbiából indulva. Ebből az következik, hogy minden valószínűség szerint most is évi 5-10 ezer menekült megy át illegális határátlépésekkel Magyarországon, azaz a déli határokon több száz milliárdból épített és fenntartott határzárnak mára lényegében semmilyen visszatartó hatása nincs.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: email
Email

AZ1 figyelő

Nem szeretnél lemaradni arról, hogy szerintünk milyen fontos dolgok történtek a világban? Iratkozz fel, és heti egy alkalommal postázzuk az e-mail címedre az ingyenes AZ1 Figyelőt. 

Legújabb hírek

ez is érdekelhet